családi nevén: Liebenberger; Kecskemét, 1762–Vác, 1826. jan. 17.
Zeneszerző, szövegkönyvíró és -fordító. 1793–96-ban a →Magyar Nemzeti
Játékszíni Társaság zenei mindenese, sokoldalú tehetség. Szerződése szerint
lírai szerelmes színész, de fordított énekesjátéki librettókat, szerzett zenét
és szöveget, dolgozott mint karnagy, korrepetitor, súgó is. 1794-ben tervet
készített Pest m.-nek rendszeres énekesjátéki műsor kialakítására, de nem szerződtették.
1798-ban Kecskeméten 18 szövegkönyv kiadására kért támogatást: csak szerény
hozzájárulást kapott. Utóbb visszavonult, a váci káptalan gazdatisztje lett.
1795-ben ~ fordításában, Csörgősapka címmel mutatták be Johann BaptistHenneberg és Emanuel Schikaneder „varázsoperáját”, amelynek eredetije A
varázsfuvola közvetlen elődjének tekinthető. A nagy sikerű magyar változat
még évtizedekig különböző színtársulatok repertoárján maradt. A ~ által
komponált dallamok közül mindössze kettőnek a kottája maradt fönn (OSZK, Fol.
Hung. 158).
Kiadások
Irodalom
A lantosok, Pest, 1793; A
jótévő szarándok, vagyis a csörgősapka, Pest, 1795; A magokkal
elhitetett filozófusok, Pest, 1795.
Isoz Kálmán, Buda és Pest zenei művelődése (1686–1873),
I, Bp., 1926; Uő, Szerelemhegyi András Nemzeti melódiái, Muzsika,
1929. április (a két fennmaradt dallam közlésével); Sebestyén Ede, Magyar
operajátszás Budapesten, Bp., 1937; Joós Ferenc, A vándorszínészettől az
állami színházig. Kecskemét színészetének krónikája, Kecskemét, 1957;
Gurmai Éva, Johann Baptist Henneberg–Emanuel Schikaneder–Szerelemhegyi
András: Csörgősapka, MZ, 40(2002), 3. sz.