Mamul, rekord megtekintése [ ID: 1392 ]
 
Bretz Annamária
 
Szerelemhegyi András  
 
családi nevén: Liebenberger; Kecskemét, 1762–Vác, 1826. jan. 17. 
 

Zeneszerző, szövegkönyvíró és -fordító. 1793–96-ban a →Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság zenei mindenese, sokoldalú tehetség. Szerződése szerint lírai szerelmes színész, de fordított énekesjátéki librettókat, szerzett zenét és szöveget, dolgozott mint karnagy, korrepetitor, súgó is. 1794-ben tervet készített Pest m.-nek rendszeres énekesjátéki műsor kialakítására, de nem szerződtették. 1798-ban Kecskeméten 18 szövegkönyv kiadására kért támogatást: csak szerény hozzájárulást kapott. Utóbb visszavonult, a váci káptalan gazdatisztje lett. 1795-ben ~ fordításában, Csörgősapka címmel mutatták be Johann Baptist Henneberg és Emanuel Schikaneder „varázsoperáját”, amelynek eredetije A varázsfuvola közvetlen elődjének tekinthető. A nagy sikerű magyar változat még évtizedekig különböző színtársulatok repertoárján maradt. A ~ által komponált dallamok közül mindössze kettőnek a kottája maradt fönn (OSZK, Fol. Hung. 158).

 
Kiadások
 

 
Irodalom
 

A lantosok, Pest, 1793; A jótévő szarándok, vagyis a csörgősapka, Pest, 1795; A magokkal elhitetett filozófusok, Pest, 1795.

Isoz Kálmán, Buda és Pest zenei művelődése (1686–1873), I, Bp., 1926; Uő, Szerelemhegyi András Nemzeti melódiái, Muzsika, 1929. április (a két fennmaradt dallam közlésével); Sebestyén Ede, Magyar operajátszás Budapesten, Bp., 1937; Joós Ferenc, A vándorszínészettől az állami színházig. Kecskemét színészetének krónikája, Kecskemét, 1957; Gurmai Éva, Johann Baptist Henneberg–Emanuel Schikaneder–Szerelemhegyi András: Csörgősapka, MZ, 40(2002), 3. sz.

 
Besorolás
 
 
Személy
 
Ha személy:
Születési hely, idő
Kecskemét, 1762
Halálozási hely, idő
Vác, 1826. jan. 17.
Enciklopédikus besorolás
Zene
Kor, időkör
18-19
MaMűL
11. kötet
oldal
168
Dátum
2014-03-17 00:00:00
Jóváhagy
Lektor
 
Vissza a listához Hozzászólás a szócikkhez

© MTA BTK, 2014