Mamul, rekord megtekintése [ ID: 2130 ]
 
Zvara Edina
 
Bárány Péter, debreceni 
 
Gagy, 1763–Újarad, 1829. júl. 10. 
 

 Író, publicista, gazdatiszt, →Széchényi Ferenc titkára. Nemesi szülők gyermeke. A privigyei piarista kollégiumban, majd a pesti egyetemen tanult, s 1787-től Kanizsán tanított. 1790-től Széchényi Ferenc szolgálatában állt, előbb titkárként, később a családi birtokok intézőjeként. 1793-tól az évtized végéig Széchényi iványi birtokán volt tiszttartó. Itt vette feleségül Palásty Zsuzsannát, három gyermekük született. 1803-tól Miskolcon megyei tisztviselő. 1813-tól Ferdinand Bretzenheim hg. sárospataki és regéci, 1820-tól pedig Szepessy Ignác püspök erdélyi birtokainak igazgatója, haláláig Újaradon élt.

Széchényi Ferenc 1789 nyarán határozta el, hogy maga mellé vesz egy nemesifjat, akivel francia és német műveket fordíttat magyarra. ~t →Hajnóczy József ajánlotta a grófnak, ~ első munkája a →Friedrich Werthes nyomán írt Korvinus Mátyás c. színdarab, amely a cenzúra tiltása miatt a 20. sz. végéig kéziratban maradt.

Jelenséges lélek-mény c., Kant szellemében írt művével 1790-ben elnyerte a Hadi és Más Nevezetes Történetek szerkesztői, →Görög Demeter és →Kerekes Sámuel által a legjobb magyar pszichológiai munkára kitűzött pályadíjat. A pályázati feltételek közé tartozott, hogy a pályamű a lélekről való korabeli tudást tükröző rendszerbe foglalja a különböző lelki folyamatokat, szemléltető példákkal dolgozzon, és tiszta magyarsággal legyen írva. A pályamű ~ legjelentősebb munkája, a díjátadáskor elmondott beszéde (Jutalomfelelet a magyar tudós társaság felállítása iránt, Hadi és Más Nevezetes Történetek, 1791) pedig a kantiánus filozófia hazai recepciójának egyik fontos dokumentuma. Bár a pályázat kiírói az első helyezett mű kiadását ígérték, erre mégsem került sor, mert ~ nem volt hajlandó eleget tenni a szerkesztők átdolgozási kívánalmainak (helyette a második helyezett →Pálóczi Horváth Ádám Psychologia azaz a lélekről való tudomány c. műve jelent meg 1792-ben). Az első magyar pszichológia így a 20. sz. végéig ismeretlenül lappangott az MTA Könyvtárában, anélkül, hogy hatása kibontakozhatott volna.

2011-ben került elő a kismartoni Esterházy-kastély könyvtárából ~nak egy mindeddig ismeretlen, másik pszichológiai munkája, a Kisded lélektudomány a gyermekek számára. A szintén kéziratban maradt mű Joachim Heinrich Campe (1746–1818) német reformpedagógus Kleine Seelenlehre für Kinder (Hamburg, 1780) c. könyve alapján készült; ~ nagyrészt híven követi Campe szövegét, de saját gondolatait is beleszövi a fordításba.

~ az 1790-es évektől kezdve fontos hivatali tisztségeket töltött be. Széles körű kapcsolatrendszerét főként Széchényi Ferenc titkáraként volt alkalma kiépíteni. Rendszeres résztvevője volt a nemesi ellenzék és az értelmiségi literátorok Széchényi pesti lakásán tartott összejöveteleinek, ahol többek között a magyar nyelv jogáról szóló országgyűlési törvényjavaslatot és egy hazai tudós társaság létrehozásának lehetőségeit, valamint annak gyakorlati megvalósítását vitatták meg. Utolsó ismert levelét Széchenyi Istvánnak írta, akivel közeli kapcsolatban állt.

 
Kiadások
 
További művei: A magyar anyáknak az országgyűlésére egybegyűlt ország nagyjai s magyar atyák elejébe terjesztett alázatos kérések, Pest, 1790 (röpirat a nők politikai jogainak kérdésében); A köznép megvilágosodásárúl, ennek határairúl és hasznairúl, Bécs, 1791 (ford. Johann Ludwig Ewaldtól, németből); A talált gyermek, Pest, 1792 (vígjáték, szabad ford. Aloys Friedrich von Brühltől, németből); Ének mélt. gr. Batthyány Miklósnak és mélt. gr. Széchenyi Francziska k. a. menyegzői örömnapjára, Sopron, 1802 (Szinnyei József szerint ~ költeménye); Magyarországon az éhség megakadályoztatására célozó gondolatok, TudGyűjt, 1817; Borsod vármegye némely statisztikai tekintetben, TudGyűjt, 1817.
Gyárfás Ágnes, Az első magyar bölcseleti mű és története. Bárány Péter: Jelenséges lélek-mény, Bp., 1990 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei, 27); Korvinus Mátyás, egy vitéz, nemzeti, szomorúval elegyes vígjáték 1790-ből Werthes Frigyestől, magyarul kidolgozta Bárány Péter, kiad. Gyárfás Ágnes, Miskolc, 1986, 22008 (Magyar Játékszín); Hámori Péter, Férfiak és nők „egy nemes politicumi Testben”. Bárány Péter röpirata a nők választójogáról (1790), Korall, 2007.
 
Irodalom
 
Fraknói Vilmos, Gróf Széchényi Ferenc 1754–1820 [1902], Bp., 2002; Oloffson Placid, Gróf Széchényi Ferenc irodalompártolása, Pannonhalma, 1940; Széchenyi István, Napló, kiad. Oltványi Ambrus, előszó Sőtér István, ford. Jékely Zoltán, Győrffy Miklós, Bp., 1978; Gyárfás Ágnes, Bárány Péter, egy elfelejtett literátor a felvilágosodás korából, HOMÉ, 24(1986); Uő, Bárány Péter magyar Pszichológiájának szószedete, MKsz, 1987; Debreczeni Attila, Régi hírlapok értékeiből… (Dayka Gábor és Bárány Péter elfeledett írásai), MKsz 2000; Bogár Krisztina, Kant ismeretelméletének hatása az első magyar pszichológiai munkában, ItK, 2002; Laczházi Gyula, A 18. század végi magyar lélektani irodalomról, in „Hatvanodik.” Horváth Iván hatvanadik születésnapját köszöntik munkatársai, szerk. Orlovszky Géza, Bp., 2008 <http://syrena.elte.hu/hatvanodik/lelek_laczhazi.htm>; Debreczeni Attila, Tudós hazafiak és érzékeny emberek. Integráció és elkülönülés a 18. század végének magyar irodalmában, Bp., 2009; Kovács Ákos András, Egy 18. század végi életút eszmetörténeti értelmezésének lehetőségei – Debreczeni Bárány Péter, Korall, 2011; Deák Eszter, Zvara Edina, Levélben értesítsen engem! Kortársak véleménye Széchényi Ferenc könyvtáralapításáról, Bp., 2012 (megjelenés előtt); Zvara Edina, Bárány Péter ismeretlen Campe-fordítása, a 'Kisded Lélektudomány a’ Gyermekek Számára', Pszichológiai Szemle, 2012 (megjelenés előtt).
 
Besorolás
 
 
Személy
 
Ha személy:
Születési hely, idő
Gagy, 1763
Halálozási hely, idő
Újarad, 1829. júl. 10.
Enciklopédikus besorolás
Irodalomtörténet
Kor, időkör
18-19
MaMűL
13. kötet
oldal
335
Dátum
2014-03-19 00:00:00
Jóváhagy
Lektor
 
Vissza a listához Hozzászólás a szócikkhez

© MTA BTK, 2014