Író, publicista, gazdatiszt, →Széchényi
Ferenc titkára. Nemesi szülők gyermeke. A privigyei piarista kollégiumban, majd
a pesti egyetemen tanult, s 1787-től Kanizsán tanított. 1790-től Széchényi
Ferenc szolgálatában állt, előbb titkárként, később a családi birtokok
intézőjeként. 1793-tól az évtized végéig Széchényi iványi birtokán volt
tiszttartó. Itt vette feleségül Palásty Zsuzsannát, három gyermekük született.
1803-tól Miskolcon megyei tisztviselő. 1813-tól Ferdinand Bretzenheim hg.
sárospataki és regéci, 1820-tól pedig Szepessy Ignác püspök erdélyi birtokainak
igazgatója, haláláig Újaradon élt.
Széchényi Ferenc 1789 nyarán határozta
el, hogy maga mellé vesz egy nemesifjat, akivel francia és német műveket
fordíttat magyarra. ~t →Hajnóczy József ajánlotta a grófnak, ~ első munkája a →Friedrich
Werthes nyomán írt Korvinus Mátyás c.
színdarab, amely a cenzúra tiltása miatt a 20. sz. végéig kéziratban maradt.
Jelenséges
lélek-mény
c., Kant szellemében írt művével 1790-ben elnyerte a Hadi és Más Nevezetes Történetek szerkesztői, →Görög Demeter és →Kerekes
Sámuel által a legjobb magyar pszichológiai munkára kitűzött pályadíjat. A
pályázati feltételek közé tartozott, hogy a pályamű a lélekről való korabeli
tudást tükröző rendszerbe foglalja a különböző lelki folyamatokat, szemléltető
példákkal dolgozzon, és tiszta magyarsággal legyen írva. A pályamű ~ legjelentősebb
munkája, a díjátadáskor elmondott beszéde (Jutalomfelelet
a magyar tudós társaság felállítása iránt, Hadi és Más Nevezetes
Történetek, 1791) pedig a kantiánus filozófia hazai recepciójának egyik fontos
dokumentuma. Bár a pályázat kiírói az első helyezett mű kiadását ígérték, erre
mégsem került sor, mert ~ nem volt hajlandó eleget tenni a szerkesztők átdolgozási
kívánalmainak (helyette a második helyezett →Pálóczi Horváth ÁdámPsychologia azaz a lélekről való tudomány
c. műve jelent meg 1792-ben). Az első magyar pszichológia így a 20. sz. végéig
ismeretlenül lappangott az MTA Könyvtárában, anélkül, hogy hatása
kibontakozhatott volna.
2011-ben
került elő a kismartoni Esterházy-kastély könyvtárából ~nak egy mindeddig
ismeretlen, másik pszichológiai munkája, a Kisded lélektudomány a gyermekek
számára. A szintén kéziratban maradt mű Joachim Heinrich Campe (1746–1818)
német reformpedagógus Kleine Seelenlehre für Kinder (Hamburg, 1780) c.
könyve alapján készült; ~ nagyrészt híven követi Campe szövegét, de saját
gondolatait is beleszövi a fordításba.
~
az 1790-es évektől kezdve fontos hivatali tisztségeket töltött be. Széles körű
kapcsolatrendszerét főként Széchényi Ferenc titkáraként volt alkalma kiépíteni.
Rendszeres résztvevője volt a nemesi ellenzék és az értelmiségi literátorok
Széchényi pesti lakásán tartott összejöveteleinek, ahol
többek között a magyar nyelv jogáról szóló országgyűlési törvényjavaslatot és
egy hazai tudós társaság létrehozásának lehetőségeit, valamint annak gyakorlati
megvalósítását vitatták meg. Utolsó ismert levelét Széchenyi Istvánnak írta,
akivel közeli kapcsolatban állt.
Kiadások
További művei:A magyar anyáknak az országgyűlésére egybegyűlt ország nagyjai s
magyar atyák elejébe terjesztett alázatos kérések, Pest, 1790 (röpirat a nők
politikai jogainak kérdésében); A köznép megvilágosodásárúl, ennek
határairúl és hasznairúl, Bécs, 1791 (ford. Johann Ludwig Ewaldtól, németből);
A talált gyermek, Pest, 1792 (vígjáték, szabad
ford. Aloys Friedrich von Brühltől, németből); Ének
mélt. gr. Batthyány Miklósnak és mélt. gr. Széchenyi Francziska k. a. menyegzői
örömnapjára, Sopron, 1802 (Szinnyei József szerint ~ költeménye); Magyarországon
az éhség megakadályoztatására célozó gondolatok, TudGyűjt, 1817; Borsod
vármegye némely statisztikai tekintetben,TudGyűjt,
1817. Gyárfás Ágnes, Az első
magyar bölcseleti mű és története. Bárány Péter: Jelenséges lélek-mény, Bp.,
1990 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei, 27); Korvinus
Mátyás, egy vitéz, nemzeti, szomorúval elegyes vígjáték 1790-ből Werthes
Frigyestől, magyarul kidolgozta Bárány Péter, kiad. Gyárfás Ágnes, Miskolc,
1986, 22008
(Magyar Játékszín); Hámori Péter, Férfiak és nők „egy nemes politicumi
Testben”. Bárány Péter röpirata a nők választójogáról (1790), Korall, 2007.
Irodalom
Fraknói Vilmos, Gróf
Széchényi Ferenc 1754–1820 [1902], Bp., 2002; Oloffson Placid, Gróf Széchényi
Ferenc irodalompártolása, Pannonhalma, 1940; Széchenyi István, Napló,
kiad. Oltványi Ambrus, előszó Sőtér István, ford. Jékely Zoltán, Győrffy
Miklós, Bp., 1978; Gyárfás Ágnes, Bárány Péter, egy elfelejtett literátor a
felvilágosodás korából, HOMÉ, 24(1986); Uő, Bárány Péter magyar
Pszichológiájának szószedete, MKsz, 1987; Debreczeni Attila, Régi
hírlapok értékeiből… (Dayka Gábor és Bárány Péter elfeledett írásai), MKsz
2000; Bogár Krisztina, Kant ismeretelméletének hatása az első magyar
pszichológiai munkában, ItK, 2002; Laczházi Gyula, A 18. század végi
magyar lélektani irodalomról, in „Hatvanodik.” Horváth Iván hatvanadik
születésnapját köszöntik munkatársai, szerk. Orlovszky Géza, Bp., 2008
<http://syrena.elte.hu/hatvanodik/lelek_laczhazi.htm>; Debreczeni Attila,
Tudós hazafiak és érzékeny emberek. Integráció és elkülönülés a 18. század
végének magyar irodalmában, Bp., 2009; Kovács Ákos András, Egy 18.
század végi életút eszmetörténeti értelmezésének lehetőségei – Debreczeni
Bárány Péter, Korall, 2011; Deák Eszter, Zvara Edina, Levélben
értesítsen engem! Kortársak véleménye Széchényi Ferenc könyvtáralapításáról, Bp.,
2012 (megjelenés előtt); Zvara Edina, Bárány Péter ismeretlen
Campe-fordítása, a 'Kisded Lélektudomány a’ Gyermekek Számára', Pszichológiai
Szemle, 2012 (megjelenés előtt).