Süvegen,
kalapon viselt ékszer, a magyar – elsősorban férfi- – viseletnek a 16. sz. óta
fontos kelléke, a díszmagyar öltözékkel a 20. sz.-ig tovább élő ékszertípus.
Pajzs, ovális vagy kör alakú, többnyire →zománcos, kövekkel (→drágakő), →gyönggyel
díszített részből és ehhez csatlakozó mozgó rúdból áll, melyen madártollat
imitáló lemezek vannak. Ismeretesek olyan darabok is, amelyeken a stilizált
tollak nem mozgathatók. A ~ korai példája látható Corvin János képmásán (München):
gyöngyös keretelésű, drágaköves tollforma, alján a rögzítésre szolgáló tűvel. A
~k hátoldalán tolltok szolgált a valódi madártollaknak, de ez el is
maradhatott. ~val nemcsak fejfedőt, hanem lószerszámot is díszítettek.
A
~ 17. sz.-i nyugat-európai megfelelője a fejfedőbe vagy hajba tűzött aigrette.
A nők által viselt hasonló ékszertípus a →medály, ill. a →rezgőtű.