Mamul, rekord megtekintése [ ID: 2416 ]
 
Kovács Éva nyomán a szerk.
 
Gizella-kereszt 
 
München, Schatzkammer der Residenz 
 

 A 44,5 cm magas ereklyetartó aranykereszt István-kori ötvösművészetünk egyetlen hiteles emléke. Gizella királyné készíttette anyjának, a regensburgi Niedermünsterben eltemetett Burgundi Gizellának (†1006) sírjára, feltehetőleg 1006 és 1038 között, vlsz. az utóbbi évszámhoz közelebbi időpontban.

A lapos, széles szárú, selyemmel bevont tölgyfa keresztet aranyborítás fedi. Az egykorú emlékek között ritkaságszámba megy, hogy mindkét oldalán ábrázolták a megfeszített Krisztust: az előoldalon plasztikusan megformálva, lábánál Gizella és anyja kisméretű, plasztikus alakjával, a hátoldalon pedig vésett technikával, a keresztszárak végén az →evangélistaszimbólumokkal. A ~et gazdagon díszítették drágakövekkel, gyöngyökkel, ornamentális zománclapokkal. Szinte minden szabad felületet kitöltenek a legkorábbi mo.-i latin nyelvű verses emlékek közé tartozó feliratok: „Íme, az élet üdve, mely által halállal halt a halál; ahonnan maga és anyja lelkének üdvét kérve, ezt a keresztet Gizella királyné készíttette, melyet ha bárki innen elvesz, kárhozzon örök halálra” (előlap); „Ezt a keresztet a kegyes Gizella királyné anyjának, Gizellának sírjára adományozta” (hátlap); verstöredékek borítják a keskeny oldalakat is. A kereszt előoldalának üreges korpusza szolgált ereklyetartóként, leszerelésekor keresztfa-ereklyéket tartalmazó ereklyecsomagocskát találtak benne.

A külföldi szakirodalom a ~et egyöntetűen Regensburgban készültnek tartja. Kovács Éva a kereszt kétfajta Krisztus-ábrázolásában (az előlapon Christus victor, a hátlapon Christus triumphans) rokonságot lát a később →koronázási palásttá alakított székesfehérvári kazula ikonográfiai programjával, s mindkettőt mo.-i műhely alkotásának véli.

 
Kiadások
 

 
Irodalom
 

Czobor Béla, Egyházi szerelvényeink Szent István korában, Sz, 35(1901); Gerevich Tibor, Magyarország román kori emlékei, Bp., 1938; Percy Ernst Schramm, Florentine Mütherich, Denkmale der Deutschen Könige und Kaiser, München, 1962, 143. sz. (a korábbi irodalommal); ifj. Horváth János, Legrégibb magyarországi latin verses emlékeink, ItK, 60(1956); Schatzkammer der Residenz München, Katalog, Hrsg. Hans Thoma, Herbert Brunner, München, 1970; Kovács Éva, Árpád-kori ötvösség, Bp., 1974; Uő, Gizella királyné keresztjének feliratai és ikonográfiája [1993], in Uő, Species, Modus, Ordo, Bp., 1998; Kincsek Szent István korából, I, Trogmayer Ottó, Visy Lilla, Ecce salus vitae. A Gizella-kereszt, Szeged, 2000.

 
Besorolás
 
 
kegytárgy
 
Ha személy:
Születési hely, idő
Halálozási hely, idő
Enciklopédikus besorolás
Katolikus egyház
Kor, időkör
10/1
MaMűL
oldal
Dátum
2014-03-22 00:00:00
Jóváhagy
Lektor
 
Vissza a listához Hozzászólás a szócikkhez

© MTA BTK, 2014