Imakönyv és orvosságoskönyv szerzője. 1696-tól →br. Vay Ádám kuruc tábornok
második felesége. 1711-ben gyermekeivel együtt követte férjét a lengyelo.-i
emigrációba. 1712–22 között Danckában élt, vlsz. 1722-ben költözött haza
Mo.-ra.
Ránk maradt a bujdosásban írt, Nyomorúság oskolája c. pietista
imakönyvének kézirata. 76 lapnyi, 470 receptet tartalmazó, magyar nyelvű
gyógynövénykönyvet is összeállított. A kézirat eredetije (OSZK, Quart. Hung.
2815) Fazekas Árpád szerint 1712-től készült, de előszava már a férj halála,
1719 u. íródott. A marosvásárhelyi Teleki Tékában őrzött, Wesselényi Kata
megrendelésére 1766-ban másolt példányon kívül is több kópiája, átdolgozása,
kivonata forgott közkézen, és a magyar népi gyógyászatra jelentős hatást
gyakorolt, elsősorban mégis nyelvi szempontból tartható értékesnek, a kor
recepteskönyveitől színvonalában és tartalmában nem tér el.
Kiadások
Irodalom
Zay Anna, Herbárium 1718, hasonmás, bev. Fazekas
Árpád, Nyíregyháza, 1979 (Folia Rákócziana, 2); Ferenczi Zoltán, Kuruc Vay
Ádámné, br. Zay Anna imádságos könyve, ItK, 1925; Szelestei N. László, Árva
Zay Anna hazatérése lengyelországi bújdosásából, in Ráday Pál, 1677–1733,
szerk. Esze Tamás, Bp., 1980; Szabó T. Attila, Sz. Tóth Magda, Zay Anna
Herbáriumának gyógynövényei, OtK, 100(1982); Szabó Csaba, Árva Zay Anna
„Nyomorúság oskolája” című ima- és énekeskönyve (1721), Szeged, 1999 (A
Lymbus füzetei, 41); Daday András, Kuriózumok az orvostudomány magyarországi
történetéből, szerk. Gazda István, Piliscsaba, 2002; Pataki Jenő, Az
erdélyi orvoslás kultúrtörténetéből, szerk. Gazda István, Piliscsaba, 2004;
Fukári Valéria, Mészáros Kálmán, Helyesbítések és
kiegészítések Vajay Szabolcs „A csömöri Zay családról” című közleményeihez,
Turul, 81(2008), 90.
