Ev. egyházi író. Zólyomban, Kassán, Homonnán, Egerben tanult,
Gyulafehérvárott collaborator (segédtanító) volt. Másfél évi sárospataki
diákoskodás után Semptén és Érsekújvárott tanított. 1607-től semptei és szeredi
lelkész és Thurzó Szaniszló, a későbbi nádor udvari prédikátora, 1613-tól a
semptei egyházmegye esperese volt.
A korai lutheranizmus két meghatározó kegyességi szerzője, Martin Moller és
Johann Gerhard műveit ültette át magyarra. Moller-fordítása egy ars moriendi: Manuale,
azaz kézben hordozó könyvecske, amely az először 1593-ban megjelent német
eredeti és annak 1608-as cseh változata alapján készült Semptén, Thurzó
Györgyné Czobor Erzsébet kívánságára. Az Ötven szentséges elmélködések,
valamint az azzal egy kötetbe kötött Kegyes és keresztyén életnek négy
rendbeli gyakorlása a „lutheránus egyházatya”, Johann Gerhard Meditationes
sacrae és Exercitium pietatis c. műveinek fordítása. Ajánlása Lisztius
Anna-Rosina asszonynak […] Thurzó Szaniszló […] házastársának szól, aki ~t
a fordítás elkészítésére ösztönözte. A művek az elmélkedő irodalom népszerű
témái köré szerveződnek (bűn, bűnbánat, a négy végső dolog, dogmatikai
kérdések), biblikus és patrisztikus forrásaik mellett bőségesen merítenek a
középkor főként misztikus spirituális hagyományából, megpróbálván azt a
megreformált hit igényeihez igazítani.
Kiadások
Irodalom
Manuale, azaz kézben hordozó könyvecske, kérdésekkel és
imádságokkal teljes, Lőcse, 1614; Ötven
szentséges elmélködések, melyek az embert az kegyes és szent életre
felserkentik és az belső emberben hasznos előmenetelt indítnak, Bártfa,
1616; Ez második könyvecske. Kegyes és keresztyén életnek négy rendbeli
gyakorlását szép isteni imádságokban foglal magában, Bártfa, 1616; RMKT XVII/8,
1976, 31–42. sz.
Thienemann Tivadar, 16. és 17. századi irodalmunk
német eredetű művei, ItK, 1922, 83–85.