Kéziratos
iskoláskönyveknek azokat a →kódexeket tekintjük, melyek iskolai oktatás céljára
készültek, s melyeknek anyagát a tanár s a diákok közösen dolgozták fel →kolostori
iskolákban, →káptalani iskolákban vagy →plébániai iskolákban. A tananyag az
alapfokú latintanulástól a teológiáig terjed. A kötetekre jellemző, hogy
általában kolligátumok, a különböző másolóktól származó műveket utóbb kötötték
egybe. A művek nagy részét a jobb megjegyezhetőség végett versben írták. A
tanári magyarázatot a →glosszák jelzik, melyek között sok magyar szó található.
A magyar középkorból a következő szorosabb értelemben vett iskoláskönyvek
maradtak fenn:
1. Esztergomi iskoláskönyv (1170 k., Esztergomi Főszékesegyházi
Kvt., Ms III 184)
23
levél. Egy Énekek énekéhez írott kommentár mellett grammatika-, retorika-,
dictamen- és computusjegyzetet tartalmaz. (Ebben található az ún. →Esztergomi
„rövid” krónika nyolc Árpád-házi királyunk temetkezési helyének
feljegyzésével. Hitelességét többen kétségbe vonják.) A kötet középkori
esztergomi készítése és használata is vitatott.
2. Esztergomi iskoláskönyv (1419–23, Bécs, Schottenstift,
Cod. 305)
143
levél. A kódex Zákáni Tamás magisztersége idején készült az esztergomi
székesegyházi iskolában, a tananyagot másoló diákok neve is szerepel benne. A
grammatikát Johannes de Garlandia két terjedelmes hexameteres tankölteménye
képviseli, a Verba deponentialia és a Synonyma, az utóbbi magyar →glosszákkal.
Asztronómiai és naptárszámítási anyaga is gazdag: Sacrobosco Sphaera mundi
c. munkája mellett Johannes de Polonia, Johannes de Erfordia és Alexander de
Villa Dei computusait is tartalmazza. De helyet kaptak a kötetben verses
egszségügyi tanácsok és egy kis verses teológiai kézikönyv (Summa de Summula
Raymundi) is.
3. Esztergomi iskoláskönyv (1465–76, OSZK, Cod. Lat. 410)
224
levél. A kötetet a teológiai anyag túlsúlya jellemzi, prédikációk mellett
értekezéseket tartalmaz elsősorban a szentségekről, a miséről és a szent
keresztről, de van benne naptárszámítás és egy kommentált-glosszázott verses Tízparancsolat
is.
268
levél. Feltehetően a pécsváradi bencés kolostori iskolában készült, ismertségét
egy ötsoros magyar nyelvű verses imádságnak köszönheti. E kötetnek is nagyobb
része teológiai tartalmú: egy Tízparancsolat-magyarázat, bibliai
történetek, szentek legendái, verses értekezés a világ megvetéséről, a bűnbánatról
és az utolsó ítéletről, de itt is olvasható egy tanköltemény az egyházi év
ünnepeinek rendjéről s egy verses naptárszámítás.
193
levél. Az összeállítás a pécsi székesegyházi iskolában készült, és Bernardus de
Parentinis miséről írt kompilációját, Henricus de Frimaria Tízparancsolat-magyarázatát,
Guillelmus de Lanicea Dieta salutis c. művét és Iohannes de Erfordia
gyónásról szóró értekezését tartalmazza.
Petrovich Ede, Veresmarthy
Ipoly pécsi kódexe, ItK, 1968; Mészáros István, A 12. századi esztergomi
diákjegyzet, Bp., 1973; Holl Béla, Egy ismeretlen középkori iskoláskönyv
és verses magyar nyelvemlék 1433-ból, MKsz, 1984; Madas Edit, Esztergomi
iskoláskönyv a 15. sz. első negyedéből, in Művelődéstörténeti
tanulmányok a magyar középkorról, szerk. Fügedi Erik, Bp., 1986; Mészáros
István, Középkori hazai iskoláskönyvek, MKsz, 1986; András Németh, Learning
and preaching in Central Europe. The Evidence of a late medieval rhyming
Decalogue, Annual of Medieval Studies at CEU, vol. 11, Bp., 2005.