Thaly
Kálmán (1838–1909) írta-kompilálta 12 kuruc ballada (Ocskay Lászlóról,
Esztergom megvételéről, Bezerédi nótája, Nagy Bercsényi Miklós…, Német sas vert
fészket…, Újváriak dicsérete, A kölesdi harcrúl, Dunántúli bujdosó kurucok
éneke, Török bársony süvegem…, Vak Bottyánrúl való ének, Bezerédi árulásárúl,
Bujdosó Rákóczi). A pozitivista filológia (Riedl, 1913; Tolnai, 1913) az
indítékok iránti megértéssel, ám egyértelműen hamisítványnak minősítette.
Mára
nyilvánvalóvá vált, hogy a ~ Thaly költői életművének része, s nem 18. sz.-i
versemlék. Azonban egyrészt Thaly költészetének újraméltánylása, a ~ hatása
Ady, József Attila stb. költészetére, másrészt a posztmodern történelem- és
irodalomtörténet minden hamisítványt átértékelő felfogása ezt a romantikus
történelmi festészet ideológiájával rokonítható fordított plágiumot (Riedl) már
nem feltétlenül ítéli el.
Kiadások
Irodalom
Riedl Frigyes, A kuruc
balladák, It, 1913; Tolnai Vilmos, Kuruckori
irodalmunk szövegeiről, EPhK, 1913; Horváth János, A kuruc dalpör,
Magyar Figyelő, 1913/2; Komlós Aladár, A kuruc balladák hitelességének
kérdéséhez, It, 1914; Szerb Antal, A kuruckori költészet, in Rákóczi
Emlékkönyv, Bp., 1935; Varga Imre, A kuruc költészet hitelessége,
ItK, 1936; Esze Tamás, A kuruc költészet problémája, It, 1951; Bogoly
József Ágoston, A szövegkritikai filológia fölénye. Tolnai Vilmos perdöntő
kutatási eredményei a Thaly-féle kuruc balladák hitelességének kérdéséről,
Magyar Tudomány, 1994/5; Szentpéteri Márton, Perújrafelvétel. Javaslat Thaly
Kálmán rehabilitálására, Iskolakultúra, 2001/4.
