Földmérő. Vlsz. német parasztcsaládból származik. 1519 szeptemberében iratkozik be a bécsi egyetemre, ill. az egyetemi osztrák náció anyakönyvébe. Patrónusát nem ismerjük. Földije, a Siklósdról származó és vele nagyjából egyidős →Pühler Kristóf, korának ismert földmérője 1517-ben ugyancsak az osztrák nemzet soraiba iratkozik be, ezért föltehető, hogy ~t ő is segítette. ~ tanulóévei alatt másolta le a híres tübingeni tanár, Johann Stöffler Elucidatio fabricae ususque astrolabii c. munkájának 1513-as első (esetleg 1524-es második) kiadásából a különböző geometriai mérésekkel foglalkozó részt (építmények, tereptárgyak magasságának, távolságának, kutak mélységének stb. meghatározása). Noha Stöffler könyvének és ~ kéziratának szövege lényegében megegyezik, a Lossai-kódex mégis önálló alkotásnak, egyszersmind az első mo.-i geodéziai szakmunkának tekinthető. ~ egyrészt elhagyta a könyv nagyobb, csillagászati mérésekkel foglalkozó részét, másrészt kiegészítette a szöveget a tükör segítségével történő mérés ismertetésével, és Stöffler ábráit különböző grafikai minták fölhasználásával reneszánsz stílusúvá formálta át.

~ további életpályája ismeretlen. (A bécsi egyetemen – Pühlerrel ellentétben – nem szerzett fokozatot.) Kézirata a 19. sz. legelején került az OSZK-ba. A mű elejére a nemzeti könyvtár első őre, →Miller Jakab Ferdinánd illesztett címlapot (De geometricis mensurationibus rerum altitudinum […] etiam rerum in planicie et profunditate constitutarum […] mensurandum), melynek egyik adata szerint ~ Litvániában tevékenykedett földmérőként. Ennek igazolása további kutatást igényel. (A Miller-féle címlap ~ állítólagos bolognai egyetemi tanulmányaira és kéziratának 1498-as keletkezésére utaló – a kutatás által sokáig elfogadott – adatai tévesek.)