Matematikus, költő, filozófiai író, →Kazinczy Ferenc levelezőpartnere. Azon
kevesek egyike, akik önálló kutatási eredményekkel büszkélkedhetnek, s
nemzetközi tudományos elismerést vívtak ki.
1775-től a nagyenyedi ref. kollégiumban tanult. 1783-tól Szászvárosban volt
rektor. 1787-ben a természettudományos érdeklődésű →Teleki József nevelőnek
hívta Szirákra, ahol rendelkezésére állt a gróf jelentős matematikai műveket
tartalmazó könyvtára. A Telekiek támogatása lehetővé tette, hogy 1791-ben
beiratkozzék az Odera melletti Frankfurt egyetemére, később pedig a göttingeni
egyetemre. 1795-ben →Teleki Sámuel fiát, Ferencet kísérte a bécsi egyetemre,
ott írta a Beschreibung und Anwendung eines matematischen Instruments…
c. értekezését, amelyet a berlini akadémia aranyéremmel jutalmazott, és
1796-ban megjelentetett. A tanulmány ismerteti ~ felfedezését, az izométert,
amellyel igen jó megközelítéssel lehetséges a körív hosszának tetszőleges
egyenlő részre osztása, és bemutatja, hogy egy transzcendens görbe segítségével
hogyan lehet az ellipszis ívhosszát kiszámolni.
A nemzetközi tudományos elismerések dacára ~ visszatért Mo.-ra, 1798-tól
ismét Szászvárosban volt rektor, majd 1805-től a sárospataki ref. kollégium
matematikaprofesszora lett. 1807-ben a bécsi obszervatórium megbízására a →csillagászatban
jól használható, szellemesen összeállított, de befejezetlenül maradt
trigonometriai táblázatot szerkesztett (Specimen novae tabulae
trigonometricae…, Pozsony, 1807), melyben a kör átmérőjét vette
egységnyinek, a szögértékeket pedig közönséges törtben adta meg. 1810-től a
tanítással felhagyva Tordoson lett lelkész.
Ő ismertette meg erdélyi kortársaival Kant és Fichte filozófiáját; Kazinczy
benne látta a magyar filozófia megteremtőjét. Bölcseleti művei, melyekben a
keresztény vallás és a felvilágosodás összebékítésére törekedett, kéziratban
maradtak és másolatokban terjedtek. Buczy Emillel, Döbrentei Gáborral, Gyulai
Lajossal irodalmi társaság alapításán fáradozott. Részleteket fordított az Aeneisből,
számos sikerült alkalmi verset írt. 38 levele olvasható a Kazinczy-levelezés
14. kötetében.
Kiadások
Vorläufige Propedaeutische Betrachtungen über die
Philosophie, ms., 1812; Discursiones philosophicae e
lucubrationibus hybernis, ms., 1813; Der Gang der Religion im Fortschritte
der Zeit philosophisch betrachtet, ms.; Summarische Deduction der
menschlichen Bestimmung, ms., 1814; A Praecipua Capita Religionis
Christianae, philosophice pertractata, ms., 1815; Lehet-é, és mennyire
lehet a filozófiát popularizálni?, in Benkő Samu, A helyzettudat
változásai, Bukarest, 1977; A keresztyén vallásnak és a világosodásnak
együtt való terjedéséről [1809], kiad. Egyed Péter, Kolozsvár–Szeged, 2002.
Irodalom
Woyciechowsky József, Sipos Pál élete és matematikai
munkássága, Bp., 1932; Gulyás József, Sipos Pálra vonatkozó iratok a
sárospataki könyvtárban, Új Magyar Múzeum, 1942; Makkai Ernő, Sipos Pál
és Kazinczy Ferenc, ErdMúz, 1944; Szénássy Barna, A magyarországi
matematika története, Bp., 1970; Benkő Samu, Sipos Pál és a magyar
filozófiai esszé születése, in Uő, Haladás és megmaradás, Bp., 1979;
Sain Márton, Matematikatörténeti ABC, Bp., 61993; Tóth Zoltán, A
szabadság filozófusa. Sipos Pál (1759–1816) liberális teológiája,
Confessio, 1999/3. sz.; A magyar matematika történetéből. A klasszikus
századok számolómesterei, szerk. Gazda István, Piliscsaba, 2000; Egyed
Péter, Az ismert ismeretlen: Sipos Pál, in Iskolai filozófia
Magyarországon a 16–19. században, Bratislava, 2003; Miskolczy Ambrus, Kazinczy
Ferenc és Sipos Pál barátsága, avagy a Szabadság-óda születése, in Emlékkönyv
Benkő Samu születésének nyolcvanadik évfordulójára, szerk. Sipos Gábor,
Kolozsvár, 2008.