Humanista főpap, politikus, mecénás. Gazdag német polgári család sarja; nagybátyja, Ferenc (†1480) Kassa leggazdagabb embere volt, 1477-ben főbíróvá is megválasztották. ~ apja és nagybátyja is üzleti kapcsolatban állt a Thurzókkal, a két család együtt művelte besztercebányai bányáit. A Szatmáriak atyafiságba kerültek a bártfai Stenczelekkel, az erdélyi-besztercei Kretschmerekkel, a budai Forsterekkel is.

~ 1477-ben iratkozott be a krakkói egyetemre, 1481-ben baccalariatus in artibus fokozatot szerzett; bolognai tanulmányaira nincs bizonyíték. Életének ezt követő 12 évéről nincs adatunk. II. Ulászló uralkodásának kezdetén kerülhetett a kancelláriába, ahol 1492-ben levéltáros (conservator), 1494–1503 között titkár (secretarius) volt. 1495-ben a fehérvári Szt. Miklós-társaskáptalan prépostja, 1497-ben erdélyi, 1498-ban mislyei és óbudai prépost. 1499 végén Ulászló veszprémi püspökké és budafelhévízi préposttá is kinevezte. A →Sárkány-rend jelvényével körülvett címere világi, lovagi ambícióit jelezheti. Csak 1506-ban döntött az egyházi karrier mellett és szenteltette magát pappá. 1501-től váradi, majd 1505–21 között pécsi püspök, élete végén esztergomi érsek (1521–24). Prímásként szembeszállt a terjedő reformációval, s támogatta →Kapisztán János szentté avatását.

→Bakócz Tamás pártfogoltjából egyre inkább riválisává vált: már az 1497-es országgyűlésen elvették Bakócztól – időlegesen – a királyi pecséteket, a következő évben pedig secretariusként ~ vette át a kancellária tényleges vezetését. 1503-ban titkos kancellár lett, s a magyar bel- és külpolitika irányítójaként jelentős szerepe volt az 1506. évi Habsburg–Jagelló örökösödési szerződés, majd 1515-ben a bécsi királytalálkozó létrejöttében; az utóbbin ~t →Johann Kresling köszöntötte oratióval.

~ Bakócz mellett az ország legjelentősebb mecénása volt. A tehetséges ifjakat Bolognában taníttatta, s pártfogásával ott nyomtatták ki a neki ajánlott irodalmi műveket. Támogatottjai közt tarthatjuk számon →Magyi Sebestyént, →Hagymási Bálintot, Besztercei →Kretschmer Lőrincet, →Kesserű Mihályt és Giovan Battista Pio bolognai tanárt is. Pécsett humanista kör alakult ki környezetében.

Szülővárosában a →kassai Szt. Erzsébet-plébániatemplom déli oldalán nagybátyja, Sz. Ferenc építtette fel 1477-re a család kápolnáját. ~ ennek és az anyatemplomnak is ajándékozott klenódiumokat, a templomtól délre álló Szt. Mihály-temetőkápolnát pedig új mellékkápolnával bővíttette. Eredetileg ezt az időközben (a 20. sz. elején) lebontott kápolnát díszítette az 1492-es évszámot viselő vörös márvány címerköve, amely ma a régi városháza lépcsőháza falában látható. Kassa szülöttét és támogatóját énekelte meg Iubilus Heroicus c. dicsőítő versében a lindaui születésű →Valentin Eck.

~ püspöki mecenatúrája a 16. sz. első éveitől számítható; talán ő kezdte meg Váradon a püspöki palota átépítését. A személyéhez kötődő legfontosabb műalkotások pécsi évei alatt születtek. Ő készíttette azt a vörös márvány tabernákulumot (1505–10 körül), amely eredetileg a →pécsi székesegyház főszentélyében állott, ma pedig a Corpus Christi-kápolnában található. A pécsi székeskáptalan épületei a székesegyháztól délre helyezkedtek el, s kvadrumot zártak körül. A 15. sz.-ban épült ki a mai püspöki palota keleti és déli szárnya. Elődje, →Ernuszt Zsigmond védelmi célú építkezései után ~ a püspöki palota reprezentatív átépítésével törődhetett. Vlsz. ekkor készült a déli szárny emelete, a szárny északi traktusa és a déli, földszinti „sötét folyosó” feletti beépítés. A déli homlokzaton 1967-ben a falba másodlagosan beépítve kétféle reneszánsz ablak töredékeit találták meg. A palota – a török uralom másfél évszázada ellenére – csaknem teljesen megőrizte középkori magját. ~ idején épülhetett a déli szárny nyugati végén a szabad lépcső az emelet új helyiségeinek megközelítésére; a helyiségek (köztük a kápolna) folyosóra nyíló ajtókeretein még 1800 k. is láthatók voltak ~ címerei. (A szabad lépcsőt és a középkori eredetű emeleti kápolnát a 19. sz. közepének átalakításai során távolították el.) A mai Dóm tér keleti oldalán ~ építtette át reneszánsz stílusban a középkori káptalanházat, amelyet a 16. sz.-tól a források „Aedes Sakmarianae”-nak neveznek és említik ~ címereit is. A 18. sz. végéről átépítésére négyféle tervváltozatot is ismerünk, ezek őrizték meg a székesegyház melletti földszinti román kori kápolna emlékét, amely később a káptalan gyűlésterme lehetett. A város feletti Tettye dombon ~ püspöki villát építtetett. A villa suburbana típusába tartozó, U alaprajzú, mára rommá lett épület elhelyezése eszményi: dél, a város, a kilátás felé orientált.

~ nagyszabású építőtevékenységének másik színhelye →Esztergom. Az ő címerét is kifaragták a Bakócz-kápolna egyik csegelyén. Ugyancsak ~ címere díszítette annak a lépcsőnek korlátpilléreit, amely az érseki palota kora gótikus kápolnájától indult vlsz. egy egyemeletes loggiához. A palotába készült egy ~-címeres kandalló is. Sírköve a Szt. Adalbert-székesegyházban állt, a főoltár közelében.

~ magánkönyvtára legfontosabb tartózkodási helyén, Budán, Mindszent (ma: Úri) utcai palotájában lehetett. Mecénási tevékenységének egyik csúcsa a párizsi Bibliothèque Nationale-ban őrzött Breviarium Strigoniense, a Jagelló-korból ismert legmagasabb művészi színvonalú, magyar megrendelésre készült kódex. Firenzében készült, miniátora Boccardino il Vecchio lehetett. ~ két évvel a mohácsi vész előtt halt meg, így a még egységes középkori magyar állam egyik utolsó jelentős mecénása volt. Főpapi jelmondata: „Dominus det nobis et regno pacem” (Uram, adj nekünk és az országnak békét) a török elleni küzdelemben reményt vesztett ország fohásza.