Világhírű géptervező, bányászati szakember. Édesapja, →Mathias Cornel Hell Németo.-ból érkezett Selmecbányára mint bányászati gépmester, később itt jó nevű gépkonstruktőr lett. Huszonegy testvérének egyike →Hell Miksa, a híres csillagász és matematikus.

1737–38-ban →Mikoviny Sámuelnál tanul matematikát, mechanikát és hidraulikát a →selmecbányai bányászati-kohászati akadémia elődjeként működő tanintézetben (Bergschule) mint kincstári praktikáns. 1744-től a selmeci bányakamara gépészeti főnöke (Kunstmeister, Oberkunstmeister).

A selmeci bányászat az igen magas szintű gépesítésnek is köszönhette 18. sz.-i, második virágkorát. Döntő volt az egyre mélyebbre hatoló művelés víztelenítése. E gépesítési rendszer kidolgozásának központi alakja ~ volt. Az általa tervezett és épített számos gép közül leghíresebb az akkor világújdonságnak számító léggépje (Luftmaschine, 1753) és vízoszlopos erőgépe (Wassersäulen-Maschine, 1749), amelyek a sűrített levegő, ill. a hidraulikus nyomás felhasználásával érték el igen nagy teljesítményüket, olcsó üzemvíz alkalmazásával. A vízoszlopos gépeket sorozatban gyártották. Selmecbányán 10-15 gép működött a 18. sz.-ban, közülük több még az 1860-as években is megbízhatóan, jó hatásfokkal. (A Hell-féle „léggép” munkaelvének korszerűsített változatát ma is használják az olajbányászatban.) Az ország más bányaterületein is elterjedtek. Gépét számos külföldi utazó és szakember tanulmányozta és ismertette világszerte. 1758-ban helyezte üzembe saját tervezésű gőzerejű gépét (Feuer-Maschine), amely az angol Isaac Potter 1722-ben Újbányán felállított gépének tökéletesített változata volt. ~ gőzgépéből egy évtized alatt további ötöt is üzembe helyeztek Selmecbányán. Az itteni gőzerejű gépekhez kapcsolódik a hazai szénbányászat megindulása. (A bányászaton kívül a gőzgép majd csak az 1830-as években jelenik meg hazánkban.)