Matematikus,
csillagász, professzor Selmecbányán. 1741-ben belépett a jezsuita rendbe.
Bölcsészeti doktorátust szerzett a grazi egyetemen (1757). Matematikát tanított
Klagenfurtban és Linzben, majd Grazban az egyetemen. Itt természettudományi múzeumot
alapított, s a csillagvizsgáló igazgatója is volt. 1765–71 között a →selmecbányai
bányászati-kohászati akadémia matematika-fizika-mechanika tanszékének első
professzora. Ezután Bécsben élt.
Először
ő írta le szakszerűen a híres selmeci bányagépeket (→Josef Karl Hell), művét →Born
Ignác adta közre nyomtatásban. 1786-ban részt vett Szklenón a Born-féle
amalgamációs kísérletekben s a világ első bányászati-kohászati társaságának
megalakításában (→Societät der Bergbaukunde).
Kiadások
Beschreibung der, bey dem
Bergbau zu Schemnitz in Nieder-Hungarn, errichteten Maschinen, Hrsg. Ignaz Born, Prága, 1771; Berechnung der Luftmaschine, der zu
Schemnitz […] von Joseph Karl Höll […] erfunden,Bécs,
1771; Akademische Vorlesung über die zu Schemnitz in Niederhungarn
errichteten Pferdegoepel, Hrsg. D. Breitenheim, Drezda, 1773. A selmeci bányagépekről.
Bergmaschinen von Schemnitz. Prága 1771, magyar ford. és a német
kiad. hasonmása, ford. Sivák István, kiad. Zsámboki László, Miskolc–Rudabánya,
2002.
Irodalom
Biographisches Lexikon des
Kaiserthums Oesterreich, Hrsg. Constant von
Wurzbach, XXII, Wien, 1870; A selmeci bányászati és erdészeti akadémia
oktatóinak rövid életrajza és szakirodalmi munkássága, 1735–1918, szerk.
Zsámboki László, Miskolc, 1983.
