Kémikus,
metallurgus, a →selmecbányai bányászati-kohászati akadémia professzora, udvari
tanácsos. Szepességi polgárcsalád sarja. 1772–74-ben a selmecbányai akadémián
tanult, majd többéves külföldi tanulmányúton volt kincstári költségen, többek
között Svédo.-ban Torbern Bergmannál és a szászo.-i Freiberg akadémiáján.
1779-től Selmecbányán a metallurgia–kémia–ásványtan professzora, 1792-től
Bécsben a kamara udvari tanácsosa, a birodalmi bányászati és kohászati ügyek főfelügyelője.
Selmecbányán
földoxidokkal végzett redukciós kísérleteiről az 1780–90-es években széles körű
vita folyt az európai szakfolyóiratokban. →Müller Ferenc Józseffel kialakult
vitája vezette Müllert a tellúr felfedezéséhez (→kémia). ~ irányította 1786-ban
Szklenón a →Born-féle amalgamációs eljárás nagyüzemi kísérleteit, s tervezte
berendezéseit. Részt vett az ott megalakított első műszaki egyesület, a →Societät
der Bergbaukunde létrehozásában. Ő használt Mo.-on először a szakirodalomban
kémiai folyamatok ábrázolására reakciósémákat. Művei Lorenz Crell Chemische
Annalenjében (Helmstedt, Lipcse) és Born Ignác Physikalische Arbeitenjében
(Bécs) jelentek meg.
Kiadások
Irodalom
Proszt János, A selmeci
Bányászati Akadémia mint a kémiai tudományos kutatás bölcsője Magyarországon,
Sopron, 1938; István Próder, Einige biographische daten über Anton Ruprecht
(1748–1814), Technikatörténeti Szemle, 19(1992); A selmeci bányászati és
erdészeti akadémia oktatóinak rövid életrajza és szakirodalmi munkássága, 1735–1918,
szerk. Zsámboki László, Miskolc, 1983.