Sokáig
tévesen →Balassi Bálint szerzeményének tartott búcsúzó ének. A
Balassi-strófákban íródott vers legkorábbi változata →Bathó Mihály
énekeskönyvéből (1728 k.) és az Énlaki Török Sámuel-ék.-ből (1729–30)
ismeretes. Első és negyedik szakasza a 18. sz. folyamán önállósult, és a
szerelmi motívumot mellőző búcsúénekké vált. Másik, hosszabbik változata
vallásos strófákkal bővült, és a 18. sz.-ban igen népszerű volt. Mindkét variánsnak
számos eleme él a közköltészetben.
Kiadások
Őszi harmat után…, in Balassi Bálint Összes művei, I, kiad. Eckhardt Sándor, Bp.,
1951, 147–152, 279–282; Ötödfélszáz énekek. Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteménye
az 1813. évből, krit. kiad., s. a. rend. Bartha Dénes, Kiss József, Bp.,
1953, 252. sz.; Őszi harmat után, kiad. Kocziány László, Bukarest, 1957;
RMKT XVII/3, 1961, 276. sz.; Katona Imre, Őszi harmat után… Újonnan előkerült
legteljesebb változat Török Sámuel és Mihály kéziratos énekeskönyvéből, Új
Auróra, 1977/1, 87–95.
Irodalom
Esze Tamás, Őszi harmat
után, It, 1950; Szigeti Csaba, Appendix Balassiana, ItK, 89(1985);
Katona Imre, Az Őszi harmat után szövegeinek eredete és története, in A
megváltozott hagyomány. Folklór, irodalom és művelődés a 18. században,
szerk. Hopp Lajos, Küllős Imola, Voigt Vilmos, Bp., 1988.
