A 16. sz. első felében →Johann Honter által életre hívott gimnázium (→iskolahálózat 2.a) kezdettől fogva jelentős könyvtárral rendelkezett, melynek alapját a város kolostori iskoláinak és templomi könyvtárának a reformáció előtti időkből származó könyvgyűjteményei képezték. Ehhez járult még néhány olyan becses könyv és kézirat, amelyeket a budai és a görög könyvtárakat ért török pusztítások után a város bírája (Hans Benkner) vásároltatott meg. A legkorábbi könyvkatalógus 1575-ből maradt fenn. Ebben a jegyzékben 70 →kódex és 530 nyomtatott könyv szerepel betűrendes felsorolásban. Az állomány összetétele igen heterogén: a kat. teológiai és liturgikus irodalomtól kezdve a görög-római klasszikusokon, skolasztikusokon, világi és egyházi jogi műveken keresztül a 15–16. sz. minden tudományágának legkitűnőbb könyvei megtalálhatók itt. Az anyagnak ez a nyitottsága annak köszönhető, hogy a 16. sz. nagy humanista egyéniségei mindenkor szem előtt tartották e könyvtárnak a friss irodalommal való ellátását, továbbá hogy a könyvtár közösségi használati funkciót is betöltött. Ennek következtében a gyűjtemény mindig több volt egyszerű luth. könyvtárnál, még akkor is, amikor a 17. sz.-ban adományok sora (→Michael Weiss, Daniel Fronius, Matthias Spörer) szinte kizárólag ev. teológiai anyagot juttatott a bibliotéka polcaira. A 17. sz.-ban a könyvtár állományáról hat összeírás készült (1619, 1622, 1625, 1626, 1649, 1668). Az első kettő nem betűrendben, hanem proveniencia szerint adja meg a könyveket, míg a következő négy katalógus tudományok szerinti felosztásban rendszerezi a gyűjteményt. 1689. ápr. 21-én Brassót tűzvész pusztította el. A könyvtár óriási veszteségét jól mutatja az az 1705-ben Martin Ziegler rektor által készített összeírás, amelyben a teljes állomány – a tűz után megmaradt könyvekkel és az új adományokkal (Anna Weltherin, Valentin Altzner, Petrus Clusius, Simon Chrestel stb.) együtt – 270 kötetet tesz ki. Az előbb említetten kívül a 18. sz.-ból még hét könyvjegyzék ismert (1744, 1749, 1750, 1751, 1767, 1768, 1770). A könyvtárosi teendőket 1845-ig a gimnázium tanulói látták el a rektor felügyelete mellett, ettől az évtől azonban a tanári karból kikerült fizetett könyvtárost alkalmaztak. A sok adománynak köszönhetően a 19. sz. végére a könyvtár állománya elérte a 25 ezret.