Mamul, rekord megtekintése [ ID: 3644 ]
 
Verók Attila
 
a késmárki evangélikus kollégium könyvtára 
 
 
 

A középiskolát a 16. sz. közepén alapították (→iskolahálózat 2.a), és kezdettől fogva könyvtár is tartozott hozzá. A század végére már több mint 500 kötetről van tudomásunk, amelyek legnagyobb része az iskola rektorainak könyvgyűjteményeiből származott. Ennek köszönhetően az akkori állományt főképpen friss szellemiségű tankönyvek és tanári kézikönyvek alkották. A szakirodalmi hagyomány szerint 1600-tól főállású könyvtárost alkalmaztak. Erre azért volt szükség, mert a könyvtárat – Mo.-on az elsők között – nyilvánossá tették. A folyamatos beszerzés (ajándékozás, vásárlás, hagyatékok) eredményeként a bibliotéka szépen gyarapodott, így 1772-ben helyszűke miatt át kellett telepíteni. A 18–19. sz. folyamán a gazdag adományoknak (Goldberger Imre, Cornides Pál, Jóny Tivadar, Szirmay Sándor, Engel Sándor) köszönhetően az állomány gyors ütemben nőtt. Igazán értékes részét az →ősnyomtatványok, a reformáció és a pietizmus korának írásbeli termékei képezték, a későbbi korok irodalma azonban meglehetősen felhígította az állományt. Az 1980-ban mintegy 100 ezerre tehető könyvből több mint 2000 volt a kéziratok és több mint 3000 a 16. sz.-i nyomtatványok száma.

 
Kiadások
 

 
Irodalom
 

Kudora Károly, A késmárki ágost. hitv. evangelikus lyceum könyvtára, Késmárk, 1884; Imrich Kotvan, Inkunábuly lyceálnej knižnice v Kežmarku. Incunabula bibliothecae lycaei Kesmarkiensis, Bratislava, 1959; V. Kovács Sándor, Könyvek és könyvjegyzékek a 16. századból, MKsz, 91(1975); Ján Agnet, K dejinám knižnice kežmarského lýcea, in Kežmarské lýceum, ed. Imrich Sedlák, Bratislava, 1984.

 
Besorolás
 
 
könyvtár
 
Ha személy:
Születési hely, idő
Halálozási hely, idő
Enciklopédikus besorolás
Művelődéstörténet
Kor, időkör
16
MaMűL
1. kötet
oldal
Dátum
2014-03-27 00:00:00
Jóváhagy
Lektor
 
Vissza a listához Hozzászólás a szócikkhez

© MTA BTK, 2014