A középiskolát a 16. sz. közepén alapították (→iskolahálózat 2.a), és
kezdettől fogva könyvtár is tartozott hozzá. A század végére már több mint 500
kötetről van tudomásunk, amelyek legnagyobb része az iskola rektorainak könyvgyűjteményeiből
származott. Ennek köszönhetően az akkori állományt főképpen friss szellemiségű
tankönyvek és tanári kézikönyvek alkották. A szakirodalmi hagyomány szerint
1600-tól főállású könyvtárost alkalmaztak. Erre azért volt szükség, mert a
könyvtárat – Mo.-on az elsők között – nyilvánossá tették. A folyamatos
beszerzés (ajándékozás, vásárlás, hagyatékok) eredményeként a bibliotéka szépen
gyarapodott, így 1772-ben helyszűke miatt át kellett telepíteni. A 18–19. sz.
folyamán a gazdag adományoknak (Goldberger Imre, Cornides Pál, Jóny Tivadar,
Szirmay Sándor, Engel Sándor) köszönhetően az állomány gyors ütemben nőtt.
Igazán értékes részét az →ősnyomtatványok, a reformáció és a pietizmus korának
írásbeli termékei képezték, a későbbi korok irodalma azonban meglehetősen
felhígította az állományt. Az 1980-ban mintegy 100 ezerre tehető könyvből több
mint 2000 volt a kéziratok és több mint 3000 a 16. sz.-i nyomtatványok száma.
Kiadások
Irodalom
Kudora Károly, A késmárki ágost. hitv. evangelikus
lyceum könyvtára, Késmárk, 1884; Imrich Kotvan, Inkunábuly lyceálnej
knižnice v Kežmarku. Incunabula bibliothecae lycaei Kesmarkiensis,
Bratislava, 1959; V. Kovács Sándor, Könyvek és könyvjegyzékek a 16.
századból, MKsz, 91(1975); Ján Agnet, K dejinám knižnice kežmarského
lýcea, in Kežmarské lýceum, ed. Imrich Sedlák, Bratislava, 1984.