A kolozsvári unit. iskola a középkori városi plébániai vagy humanista
iskolából vált előbb ev.-sá, aztán ref.-sá, 1568-ban pedig antitrinitáriussá (→iskolahálózat
2.c). A 18. sz. közepéig nagyon szerény könyvtárral rendelkezett. Azt az igen
fontos szerepet, amelyet más prot. iskolák – pl. a brassói ev. líceum vagy a
debreceni és sárospataki ref. kollégium – könyvtárai játszottak felekezetük művelődésében,
a kolozsvári unit.-ok esetében az egyházközség könyvtárának kellett betöltenie.
Jelentősége különösen nagy volt az 1660-as évek végétől, amikor mint
„bibliotheca publica”, azaz közösségi használatú nyilvános könyvtár működött.
A kollégiumi könyvtár történetének első két évszázadáról, amelynek során a
bibliotékát három alkalommal is újraalapították, nagyon kevés forrás szól.
Az óvári iskolában működött első könyvtárról az 1596. évi renováláson és
két 1599-ben megvásárolt köteten kívül nincs más ismeretünk. A könyvtárt
1603-ban Giorgio Basta katonái feldúlták, és nemsokára az iskola épületét is át
kellett engedni a jezsuitáknak. 1605-ben tehát, amikor az iskola ismét unit.
tulajdonba került, minden bizonnyal újra kellett alapítani könyvtárát.
Az ezt követő évtizedek legfontosabb könyvtörténeti forrásai a kollégium
seniorai által vezetett jegyzőkönyvek. A Fasciculus rerum scholasticarum
c. sorozat első két kötete 1626–84 között csupán két könyvajándékozásról tesz
említést. Ezeket a könyveket meg is találjuk a coetus könyveinek ugyanitt feljegyzett
nyolctételes jegyzékében (1684). Lehetséges, hogy e jegyzékben szerepelnek azok
a könyvek is, amelyeket az egyházi tanács az elhunyt Dálnoki Nagy János
kolozsvári lelkész javaiból (1665) szánt a kollégiumnak. Ez időben a könyvtár
adományozás révén 5 kötettel gyarapodott, majd az immár 13 kötetet számláló
állomány a Fasciculus szerint 1689-ben további 3 könyvvel egészült ki.
1693-ban, amikor az óvári iskolát át kellett engedni a kat.-oknak, könyvtárát a
Szt. Mihály-templomban helyezték el, az egyházközség könyvtára mellett. A
következő hét év alatt egyetlenegy könyvajándékozásról van tudomásunk.
1700-ban ezen első könyvtár anyagától teljesen független könyvtárt kezdtek
kialakítani a piaci iskolában. Alapja Nagybányai István egykori senior adománya
(1700) volt. A könyvtár 1700-ból származó két könyvjegyzéke közül csak az egyik
maradt fenn, a Nagybányai-jegyzék továbbra sem ismert. Ma Nagybányainak 30
olyan könyvét és 1 olyan kéziratát ismerjük, amely vlsz. először ide, a piaci
iskolába került, viszont csak 2 könyvébe írták be a coetus possessorbejegyzését.
Az unit. egyháztörténet szerint Mártonffy György
kat. püspök 1718-ban már 100 vagy 200 kötetet válogathatott ki és vihetett el e
második könyvtárból, amikor a Szt. Mihály-templom után két évvel a piaci iskola
is kat. kézre került.
A második könyvtár állományából meghagyott könyvek 1722-ben vagy utána az
iskola új épületében, az ún. Huszár-házban felállított harmadik kollégiumi
könyvtárba kerültek, amelynek valódi alapját azonban Várfalvi Pálfi Zsigmond
püspöknek 1737-ben a kollégiumra hagyott 93 kötetes magánkönyvtára jelentette
(közülük csak 6-ban található meg a kollégium possessorbejegyzése). 1738-ban az
unit. egyházközség könyvtárából visszakapott könyveket is ugyanitt helyezték el
úgy, hogy a kollégium diákjai is használhassák azokat. A két könyvtárnak közös
diákkönyvtárosai is voltak, nevüket az 1740-es évektől ismerjük. A harmadik
könyvtárral kapcsolatos források arról tanúskodnak, hogy a kollégiumi
bibliotéka ekkortájt, a 18. sz. közepétől vette át az egyházközségi könyvtár művelődésszervező
szerepét.
A 18. sz. közepétől több magánszemély hagyatéka – Kmita János (?),
Szentmártoni József (1755), Tordátfalvi György (1777), Kökösi György (1791) és
Suki László (1791) –, 1800–10 között pedig az egyházközség könyvtára
gazdagította a kollégiumi bibliotéka állományát.
Kiadások
Irodalom
Simén Domokos, Az
unitáriusok kolozsvári főiskolájának könyvtára, KerMagv, 1877; Gál Kelemen,
A kolozsvári Unitárius Kollégium története 1568–1900, II, [Kolozsvár],
1935, 187–198, 308; Adattár XVI–XVIII/16, II, 1991, 29, 47; Bíró Gyöngyi, Az
unitárius egyházi értelmiség könyvtárai a 16–17. századi Kolozsvárott, in
MKsz, 2000.