Létrehozása Kassai Mihály György (Georgius Michaelis Cassai) nevéhez fűződik,
aki végrendeletében 1724-ben ösztöndíjat alapított a wittenbergi egyetemen
tanuló mo.-i diákok számára, és könyvtárát is rájuk hagyta. A gyűjteményt az
alapító otthonában helyezték el, kezelőit az ösztöndíjból részesedő diákok
közül választották ki. A wittenbergi egyetemet 1815-ben a hallei Frigyes
Egyetemhez csatolták. A „magyar könyvtár” az egyetemi könyvtár anyagának egy részével,
valamint más gyűjteményekkel együtt 1823-ban a hallei Egyetemi Könyvtárba
került, ahol napjainkig különgyűjteményként kezelik. A kéziratokat és a magyar
nyelvű nyomtatványok egy részét (az állomány kb. egynegyedét) 1921-ben 99 évre
szóló jelképes kölcsönzéssel a berlini Magyar Intézet kapta meg vezetője,
Gragger Róbert kezdeményezésére. (Ezek a kiadványok a
Humboldt Egyetem Finnugor Intézetében voltak egészen 2011-ig. Ekkor a
kölcsönadott 1228 kötet visszakerült Halléba, ahol 90 év után ismét teljessé
vált a gyűjtemény.)
Az alapítványi könyvtár a 18. sz.-ban becslések szerint közel 2000 kötetes
lehetett. Jelentős volt a 17. sz. végéről és a 18. sz. elejéről származó
kéziratgyűjtemény. A könyvtárat a későbbiekben zömmel abból a pénzből
fejlesztették, amelyet a diákok ösztöndíjukból befizettek. Sokan küldtek
könyveket Mo.-ról is hazatérésük után. Jelentősen gyarapította az állományt →Rotarides
Mihály kéziratainak megvásárlása 1755-ben. 1860 után az MTA rendszeresen
küldött kiadványaiból a könyvtárnak.
Kassai könyvtáráról nem maradt fenn írásos jegyzék. Az első ismert
katalógust Látsny Ádám könyvtárőr állította össze 1755-ben. Az eredeti példány
azóta elveszett, csak egy másolata ismert 1785-ből, melyet az OSZK
Kézirattárában őriznek. Ebben a jegyzékben 341 könyv, 485 disszertáció és több
mint 100 kézirat szerepel. A folyamatosan gyarapodó állományról további
összeállítások készültek a 18. sz. második felében és a 19. sz.-ban. 1913-ban
Heinrich Reinhold cédulakatalógust szerkesztett. Nyomtatott katalógust
jelentetett meg Bucsay Mihály a régi magyar könyvekről 1941-ben, Pálfy Miklós a
kéziratokról 1965-ben és ugyanő a könyvészeti ritkaságokról 1967-ben.
Kiadások
Irodalom
Kováts László, A
hallei régi magyar könyvtár katalógusa, MKsz, 1905; Heinrich Reinhold, Die
Handschriftensammlung der Ungarischen Nationalbibliothek zu Halle,
Zentralblatt für Bibliothekswesen, 1913; Raffay Sándor, A hallei egyetemi
könyvtárral kapcsolatos magyar könyvtár, Múzeumi és Könyvtári Értesítő,
1914; József Fitz, Georg Michaelis Cassai und seine Bibliothek, in Aus
der Forschungsarbeiten der Mitglieder der Ungarischen Instituts und des
Collegium Hungaricum in Berlin, Berlin, 1927; Bucsay Mihály, Régi magyar
könyvek a hallei magyar könyvtárban, Bp., 1941 (A Középeurópai
Protestantizmus Könyvtára, 1); Miklós Pálfy, Katalog der
Handschriftensammlung der Hallenser Ungarischen Bibliothek, Halle a. d.
Saale, 1965 (Arbeiten aus der Universitäts- und Landesbibliothek Sachsen-Anhalt
in Halle a. d. Saale, 4); Uő, Bibliographische Seltenheiten der Hallenser
Ungarischen Bibliothek, Halle a. d. Saale, 1967 (Arbeiten aus der
Universitäts- und Landesbibliothek…, 6); G. Klement Ildikó, Külföldön tanuló
magyarországi diákok olvasmányai a 18. század első felében, MKsz, 1985;
Ildikó Gábor, Die Bibliothek der in Wittenberg studierenden Ungarn in der
ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts, Zentralblatt für Bibliothekswesen,
1986; Bibliotheca Nationis Hungariae. Die Ungarische
Nationalbibliothek in der Universittäs- und Landesbibliothek Sachsen-Anhalt in
Halle. Der Katalog aus dem Jahr 1755, Hrsg. Ildikó Gábor, Silke Trojahn,
István Monok, Dorothea Sommer, Hildesheim: Olms, 2005.
