Sárospatak, 1661 vagy 1662–Sátoraljaújhely, 1728. nov. 17.
Ref.
naplóíró, versszerző. →Kazinczy Ferenc dédapja. Kassán és Podolinban, majd a
nagyszombati jezsuitáknál tanult, de visszatért a ref. vallásra. 1700-tól ungi
alispán. II. Rákóczi Ferenc alatt a megye nemességének főkapitánya, országgyűlési
követe a szécsényi és az ónodi országgyűlésen. 1683. jan. 1-jén kezdte
naplóját, s egy hónap (május) kihagyással június elejéig vezette (MOL,
Radvánszky család levéltára). Főleg borkereskedelemre vonatkozó gazdasági
jellegű följegyzései mellett annak leírása érdemel figyelmet, hogyan jut be
Thököly Imre udvartartásának tagjai közé. 1685-ben mátkájához, vinnai Ödönfi
Erzsébethez két verset írt, ezeket Kazinczy Ferenc közölte az Orpheusban
(1790, II).
Kiadások
Herner János, Kazinczy
András naplója, in Lymbus. Művelődéstörténeti Tár, II, Szeged, 1990
(klny.: A Lymbus füzetei, 16).
Irodalom
Radvánszky Béla, Sz, 1875,
49–50; Váczy János, Kazinczy Ferenc és kora, Bp., 1915.