Ref.
lelkész, tanár. Iskoláit Debrecenben végzi, 1670-ben először Munkácson, majd
miután a jezsuiták elűzik, Pápán rektor. 1674-ben a prot. prédikátorok elleni
nagy megtorlások során több száz társához hasonlóan őt is elfogják – „hogy a
rebellió színe alatt eltöröljék a religiót” –, és a kegyetlen koncepciós
eljárás során a megalkuvást elutasító, legelszántabb társaival együtt
kényszermunkára ítéli a pozsonyi vésztörvényszék. Lipótváron raboskodnak, majd
Nápolyban eladják őket gályarabnak. Életben maradt társaival együtt 1676-ban
szabadul ki holland segítséggel. Két évet tölt a zürichi, bázeli és genfi
egyetemeken, majd ismét Pápán tanít. 1683-tól mezőörsi, 1688–93 között lepsényi
lelkész. 1693–95-ben harmadszor is a pápai kollégium rektora. 1695–98 között
Láziban szolgál. 1698-ban Hosszúpályiba vonul vissza.
Zürichi
tartózkodása idején írta meg – →Harsányi Móric István közreműködésével – a
prot. prédikátorok üldöztetésének és gályarabságának történetét Narratio
brevis de oppressa libertate ecclesiarum Hungaricarum címmel. Egyéni
visszaemlékezéseit széles kortörténeti keretbe illesztette, miközben
megrajzolta mártírsorsra jutott elítélt lelkésztársai arcképét is. A művet →Bod
PéterKősziklán épült ház ostroma címmel magyarra fordította (először
megj.: 1866). ~ emlékirata volt a fő forrása Moldova György Negyven
prédikátor c. regényének.
Kiadások
Narratio brevis de opressa
libertate ecclesiarum Hungaricarum, in Historia
ecclesiae reformatae in Hungaria et Transylvania, kiad. Friedrich Adolf
Lampe, Utrecht, 1728; Mokos Gyula, Kocsi Csergő Bálint rektori beszédei,
Dunántúli Protestáns Lap, 1892; Kősziklán épült ház ostroma, ford. Bod
Péter, in A magyarországi gályarab prédikátorok emlékezete, kiad. Makkai
László, Bp., 1976; Ua., in Magyar emlékírók. 16–18. század, kiad.
Bitskey István, Bp., 1982 (Magyar Remekírók).
Irodalom
Rácz Kálmán, Kocsi Csergő
Bálint, Pápa, 1906; Uő, Kocsi Csergő Bálint mint tanár, Dunántúli
Protestáns Lap, 1926.